Tengelykorrekciós műtétek

(osteotomia)

Általános ismertetés

Olyan esetekben, ahol az alsó végtag „X-„ vagy „O-láb” jellegű tengelyeltérése fordul elő, az ízület külső, ill. belső oldalára fokozott terhelés jut. Ennek következtében az ízület korai, fokozott kopása kezdődik, ill. a gyűrűporcok (meniszkuszok) is károsodnak a fokozott igénybevétel miatt. Ez a folyamat porckopáshoz, artrózishoz vezet, mely rendszerint az ízületnek csak az egyik részét érinti. Amennyiben a térdízület egyéb megbetegedéseinél leírt porcfelszín kezelések, ill. felfúrásos beavatkozások nem elégségesek, ill. egy év eltelte után sem következett be a várt eredmény, jelentős tengelyeltérések esetén korrekciót, az alsó végtag tengelyének kiegyenesítését kell elvégezni. Lényegesen ritkábban – prevenciós célból – fiatal embereknél, még a jelentős porckárosodás kialakulása előtt érdemes elvégezni a beavatkozást.

Kezelési elvek

„X-„ vagy „O-láb” mellett fellépő porckopás (artrózis) esetén a műtét célja az érintett oldal tehermentesítése, az ízület szimmetrikus terhelésének, valamint a két oldal közötti egyenletes teherviselés visszaállítása. Az alsó végtag tengelye nem a térdízületen belül korrigálható. A deformitás helyétől függően vagy a sípcsont felső, vagy a combcsont alsó részén szükséges a beavatkozást végezni. O-láb (genu varum) esetén rendszerint a sípcsont fejénél, X-láb esetén (genu valgum) rendszerint a combcsont alsó része a korrekció helye. A tengelykorrekció többféleképpen oldható meg. A tengelykorrekció módja lehet un. záró, vagy nyitó. Záró osteotomia esetén a csontot egy speciális fűrésszel két helyen át kell vágni, az így kialakított csontéket el kell távolítani, majd a csontot ismét egyesíteni kell. Nyitó osteotomia esetén a csontot egy helyen kell átfűrészelni, a csontvégeket az előre megtervezett mértékben el kell távolítani egymástól, az így kialakult rést csonttal kell kitölteni. A csontvégeket lemez és csavarok, vagy kapcsok segítségével lehet rögzíteni. Osteotomia után a csontnak a töréshez hasonlóan ismét össze kell forrnia. Ehhez rendszerint 6-12 hétre van szükség. Amennyiben a röntgenfelvételek teljes gyógyulást mutatnak, az ízület ismét terhelhetővé válik. Tengelykorrekciós műtét első lépése mindig egy artroszkópos „áttekintés”, annak megítélése céljából, hogy az ízület valóban alkalmas állapotban van-e egy ilyen beavatkozásra. Amennyiben a „rossz” oldal megmentésére már nincs esély, vagy a „jó” oldal sem tökéletes, a beteg érdekében a műtétet egy porcfelszín kezelést követően érdemes befejezni.

Utókezelés

Ez előző műtétekkel ellentétben az osteotomia minden esetben osztályos tartózkodást igényel, nem végezhető ún. „egynapos” körülmények között. Ez azonban rendszerint kevesebb, mint egy hétig tart. Amíg a röntgenen a csont teljes gyógyulása nem látszik, az ízület nem terhelhető teljes súllyal, vagyis mankó használat szükséges. Az első hetekben gipszsín, vagy térdrögzítő használata szükséges. Műtét után általában 20-30 kg terhelés engedélyezett, a csontos átépüléssel párhuzamosan hetente tovább növelhető. Normális gyógyulás esetén 6-12 után lehetséges a teljes terhelés. A csontos gyógyulás érdekében csak korlátozottan, olyan fizikoterápiás kezelések, gyógytorna végezhető, melyek a csontegyesülést nem akadályozzák.

Szövődmények

Osteotomiák után a fertőzés, ill. az elhúzódó csontegyesülés előfordulhat, de igen ritka. A hosszú tehermentesítés miatt fokozott a trombózisveszély, ennek megelőzésére injekciós trombózis profilaxist, ill. speciális gyógytorna gyakorlatok szükségesek. A tehermentesítés ellenére figyelni kell, hogy járásnál a láb átgördüljön, a lábszár izomzata aktiválódjon. Ilyen esetekben is izometriás feszítések végzendők, a csont átvágására való tekintettel csak nagyon óvatosan. Hasonlóan az elülső keresztszalag pótlásnál leírtakhoz, itt is a ko-kontrakció előnyös, azaz a combhajlító és feszítő izmait egyszerre kell megfeszíteni. Utóvérzések miatt az alapos vérzéscsillapítás miatt ritkán kell aggódni. A tengely alul, vagy túlkorrekciója lehetséges, azonban szakszerű beavatkozás mellett ennek nagyon kicsi az esélye. A legnagyobb kockázata annak van, hogy a csontfelszínek nem gyógyulnak össze, un. pseudoarthrosis (álízület) alakul ki. Ilyenkor a csontos egyesülés helyett a rést csak kötőszövet tölti ki. Ez természetesen nem terhelhető, ill. állandó terheléssel összefüggő fájdalmak jelentkeznek. Pseudoarthrosis ellen helyes műtéti technikával, ill. rehabilitációval védekezhetünk. Amennyiben álízület keletkezett, további beavatkozással lehet a helyzeten segíteni. A térdhajlat ideg, ill. érsérüléseit elenyésző számban szintén előfordulnak. Műtét után évekkel később a panaszok kiújulhatnak, ilyenkor térdprotézis beültetése mérlegelendő.

Munkaképesség

Osteotomia után csak a teljes csontos átépülés után kezdhető újból a munka. Ritkán, amennyiben lehetséges, két mankó mellett az irodai munka korábban, 4-6 hét után is megkezdhető. Fizikai munka folytatására csak a teljes csontos gyógyulás után lehet számítani.

Sportképesség

Sportképességet természetesen csak a csontos gyógyulás után remélhetünk. A sportképesség mértéke elsősorban az artrózis, ill. a felszíneken képződött porcréteg minőségétől függ. Időnként porcfelszínkezeléssel kombinált osteotomia után a sportképesség akár teljesen visszanyerhető.