Meniszkuszsérülés
(„gyűrűporc, porcgyűrű” sérülések – „Porcleválás”

A porcsérülések, porcleválás kifejezéseket mind az orvosok, mind a betegek keverve használják. Jelentheti a gyűrűporcok, de a porcfelszínek sérülését is. Ebben a tájékoztatóban a gyűrűporcok, a meniscusok sérüléseiről szeretnék hasznos információkat nyújtani.

meniszkusz

Az ép meniszkusz artroszkópos képe

Mi az a meniscus?

A belső és a külső meniscus (meniszkusz) a combcsont és sípcsont között található, félhold alakú, rugalmas porszövet. A meniscus feladata, hogy kiegyenlítse a combcsont és a lábszárcsont térdízületet alkotó végeinek egymáshoz viszonyítva egyenetlen felszínét, illetve egyfajta lengéscsillapítóként is funkcionáljon.

A sérülésről

A meniszkusz sérülések (porcgyűrű) leggyakrabban a térd csavaró mozdulatai során jönnek létre. Ez lehet egy nagyobb, ill. többszöri kisebb sérülés következménye. A sérülés típusai: lebenyes, horizontális, ill. kosárfülszerű szakadás. Elsősorban a külső porcgyűrűnél fordulhat elő, hogy alakja nem félhold, hanem inkább korong alakú, ennek sérülékenysége nagyobb. A sérült meniscus pereméről ciszta indulhat ki. A sérülés kiváltó oka gyakran a térd instabilitása vagy tengelyeltérése (X-láb, vagy O-láb).

A szakadt részek beakadhatnak a combcsont és a sípcsont közé. Amennyiben a sérült porc beakad, az ízületet teljesen kinyújtani nem lehet. Sokszor a sérülés után a porcdarabka ismét „kiakad”, és csak hosszabb idő után kezd „akadozni”. Ez éles fájdalommal, elakadás-érzéssel jár. Amennyiben a sérült porcrészek nem kerülnek időben ellátásra, állandó mozgásukkal az ízületi felszíneket koptatják, s ez bizonyos idő után porckopáshoz, artrózishoz vezet. Elakadt térd esetén a sérült végtag felpolcolása, hűtése (jegelés, jégzselé), tehermentesítése indokolt. A sportterhelés nem folytatható. A szakadás következményeként az ízületben folyadék képződhet, a térd megduzzadhat.

Kezelési elvek

A meniszkuszsérülések ellátása kevés kivételtől eltekintve műtétet, legtöbbször artroszkópos beavatkozást igényel. A sérülés felismerésétől – még ha az súlyos panaszokat nem is okoz – ideális a lehető leggyorsabban az operációt elvégezni, így a meniszkuszt, a porcfelszíneket megóvjuk a további károsodástól. A műtét ideje átlagosan kb. 20 perc. Az érzéstelenítés leggyakrabban altatás, ritkán gerincközeli (spinalis) vagy helyi lehet. Az artroszkópos meniszkuszsebészet alapvető célja a sérült rész eltávolítása, minél több ép porcszövetet megőrzése mellett. A sérült rész eltávolítása után a meniszkusz kisebb lesz, de az alapvető funkcióit gyakran jelentős károsodás nélkül még el tudja látni. Fiatal betegek kosárfülszerűen szakadt meniszkuszánál, amennyiben a sérülés röviddel a műtét előtt volt érdemes a visszavarrást megkísérelni, szakadt részeket csak indokolt esetben kell eltávolítani. Visszavarrás esetén hosszú térdrögzítő viselésére és mankó használatra lesz szükség.
Artroszkópos meniszkusz műtét után a kötés eltávolításakor általában két-három apró vágás látható a térden. Bár ezek a felszínes sebek minimálisnak tűnnek, az ízületben mégis műtét történt (korábban 20 cm-es vágás!), a gyógyulás idejét türelmesen ki kell várni, annak folyamatát segítenünk kell. A felépülés nagyban függ a műtétet követő utókezeléstől, melyben a gyógytornászok nyújtanak segítséget.

Komplikációk

Komplikációk artroszkópos meniszkuszműtétek után igen ritkák. Fertőzések igen kis százalékban fordulnak elő. Trombózis megelőzése céljából idősebb és magas kockázatú betegeknél kb. két hétig vérhígító injekció adható. Meniszkuszvisszavarrás után ritkán idegek, erek sérülhetnek.

Munka-, sportképesség

Amennyiben jelentős társsérülések nem voltak az ízületben, a sportképességet sportágtól függően kb. 4-8 hét után nyerhető vissza. Visszavarrás esetén mindehhez 2-3 hónap szükséges. Műtét után első sportként a kerékpárt, a második hét után az úszást javasolt. A teljes aktivitást a kezelőorvossal egyeztetve kezdhető meg. Az irodai munka néhány napon belül, fizikai munka leghamarabb 4-6 hét után végezhető újból. Meniszkuszműtétek után a betegek képesek a sérülés előtt aktivitási szintre visszaállni. A sérült rész eltávolítása miatt azonban számolnunk kell azzal, hogy az ízület minimálisan, de instabilabbá válhat, ill. hosszú távon jobban kopik. Ez ellen védekezésül, a folyamat lassítása céljából kiváló combizomzattal, valamint az elhízás kerülésével védekezhetünk.

Utókezelés

Az operáció utáni első néhány napban az ízület a műtét megpróbáltatásait heveri ki. Pihenésre van szükség, mivel az artroszkópia során az ízület kenőanyagát kimossuk, a térd csak úgy tud működni, mint egy motor olaj nélkül. Az ízületi nedv újratermelődéséhez legalább három napra van szűkség.

  • Teljes, vagy részleges tehermentesítés nem szükséges, mankó használata kizárólag kényelmi szempontból lehet indokolt. Az első néhány nap  során fokozatosan növelhető a terhelés.
  • Műtét után a beteg rugalmas pólyát visel 2-3 hétig, amíg az ízületi duzzanat teljesen meg nem szűnik. Ezt célszerű a lábujjaktól kezdve az egész végtagon viselni a trombózis megelőzése céljából.
  • Az első hetekben fontos a jegelés, mivel a jégnek gyulladáscsökkentő és duzzanat mérséklő hatása van. A jég és a bőr közé mindig egy vékony ruhát kell tenni. Használható jégzselé, de vagy fagyasztott zöldségek is hűtés céljából. Az első két hétben naponta legalább 3-4-szer, 15 percre, főleg a tornagyakorlatok után jegeljünk. A jegelések között legalább egy órás szünet legyen. Amennyiben az első napokban a fájdalom fokozódna, a térd duzzadni kezd, csökkentsük a rehabilitációs program terhelését.
  • Meniszkuszvisszavarrás esetén a végtagot Brace-szel rögzítjük, bizonyos ideig mankózással tehermentesítjük.
  • A kórházban tanult gyógytornát, a lábemeléseket nyújtott lábbal, valamint a nyújtott térd melletti combfeszítéseket gyakran végzendők. Ennek célja, hogy a combizomzat ne sorvadjon el. A gyakorlatokat a mellékelt ábra alapján végezzék.

Visszatérés az aktivitásba:

  • 5-10 nap
  • 7-10 nap (csak TELJESEN GYÓGYULT sebeknél)
  • 3-4 hét
  • 4-6 hét
  1. Szobakerékpár
  2. Úszás
  3. Futás
  4. Sport