Mi a sajkacsonttörés?

sajkacsontA csuklóban nyolc kis kéztőcsont helyezkedik el, ezek egyike a sajkacsont. Ezek a csontocskák két sorba rendeződnek, az egyik sor az alkarhoz közelebb (proximális kéztőcsontsor), a másik az ujjakhoz közelebb (disztális kéztőcsontsor) van. A sajkacsont különleges abból a szempontból, hogy összekapcsolja ezt a két sort (1-es ábra). Ez a csont sérül leggyakrabban a kéztőcsontok közül.

Hogyan törik el a sajkacsont?

Leggyakrabban nyújtott kézzel történő előre esés során törik el a sajkacsont. Kezdetben fájdalom jelentkezik, ami viszonylag hamar alábbhagy néhány nap vagy hét alatt. Kisebb duzzanat alakul ki, általában nincs kívülről látható deformitás, véraláfutás nagyon ritkán alakul ki. Mivel nincs látható deformitás és a fájdalom is alábbhagy, sok ember úgy gondolja, csak megrándult a csuklója és megkésve vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz. Sokszor az esést követően hónapok vagy évek múltán derül csak ki a törés.

A sajkacsonttörés felismerése

sajkacsonttoresA sajkacsonttörés a csuklóról készített röntgenfelvételen kimutatható legtöbbször. Ugyanakkor, ha a törés nem mozdult el, a korán (első héten) készített röntgenfelvételen nem mindig lehet észrevenni. Így egy el nem mozdult sajkacsonttörés sajnos könnyen elnézhető. Ezért amennyiben a sajkacsont felett (2-es ábra) kifejezett nyomásérzékenység tapintható, felmerül a sajkacsonttörés gyanúja és rögzítés szükséges. Egy-két héttel a sérülést követően készített ismételt röntgenfelvételen már jól kivehető a törés. Kérdéses esetekben MRI vizsgálat segít a diagnózis mielőbbi felállításában. A végleges diagnózis felállításáig gipszrögzítés viselése javasolt, hogy megelőzzük a törés elmozdulását.

A sajkacsonttörés kezelése

csavarAmennyiben a törés nem mozdult el, gipszrögzítés szükséges 8-12 hétre. Azért szükséges ilyen hosszú ideig rögzíteni a törést, mert a sajkacsont vérellátása szegényes, és a gyógyuláshoz megfelelő vérellátás szükséges. A csont egy része el is halhat a törést követően, ha a törés megfosztja a csont ezen részét a vérellátástól – ez különösen a sajkacsont proximalis pólusánál veszélyes, ez a csontrész van legközelebb az alkarhoz. Amennyiben a törés ezen a részen alakul ki vagy elmozdulás észlelhető, műtét javasolt. A műtét során egy csavart helyezünk be a csontba, ami stabilizálja a törést. (3-as ábra) Időnként csont beültetése is szükséges, hogy segítse a törés gyógyulását. A hosszas rögzítés elkerülése végett időnként elmozdulás nélküli esetekben is felmerül a csavarral való rögzítés lehetősége.

A sajkacsonttörések szövődményei

Álízület: amennyiben a sajkacsonttörés nem kerül felismerésre, sokszor nem gyógyul meg. Néhány esetben még korrekt kezelés ellenére sem épül át a törés a rossz vérellátási viszonyok miatt. Az idő előrehaladtával a kialakuló kóros mozgások és a törött csontdarabok méretének csökkenése miatt a csukló alapvető statikája és biomechanikája megváltozik, amely hosszú távon kopáshoz vezet. Amennyiben az álízület a kopások kialakulása előtt felfedezésre kerül, a sajkacsontot helyreállító műtét javasolt.
Avascularis necrosis: A sajkacsont egy darabja elhalhat a vérellátás hiánya miatt, ezáltal a csont kisebbé válik, ami hosszú távon kopáshoz vezet. Leginkább veszélyeztetett rész a csont proximális harmada, azaz az alkarhoz legközelebb eső fele. Amennyiben az ízület kopása előtt sikerül felfedezni, műtét javasolt a keringés helyreállítása és a törés gyógyítása céljából.
Kopás: Ha már kialakul a kopás, mentő eljárások merülnek fel a fájdalom csökkentése és a mozgás megtartása céljából. Végső esetben akár a csukló részleges vagy teljes elmerevítése is szükséges lehet.