A gyermekkori lúdtalp kezelése igen szerteágazó. Magának a lúdtalpnak a fogalma már igen ellentmondásos, hiszen a laikusok sokszor az enyhe, tüneteket nem okozó láb alaki variációit is hajlamosak lúdtalpnak nevezni.A gyermekkori lúdtalpak kezeléséről nemcsak az interneten találunk igen ellentmondásos információkat, hanem a gyermek ortopéd orvosok véleménye is sokszor igen eltérő az egyes kezelési formákat illetően.

A lúdtalpasság kapcsán meg kell különböztetnünk az úgynevezett rigid és flexibilis lúdtalpakat. A rigid lúdtalpak sokkal ritkábbak, a lábcsontok mozgása egymáshoz viszonyítva korlátozott és mindig valamilyen anatómiai rendellenesség áll a hátterében.

A jóval gyakoribb, úgynevezett flexibilis (rugalmas) lúdtalpak kezelése során számos tényezőt figyelembe kell venni. Flexibilis lúdtalpról akkor beszélhetünk, amikor a láb süllyedt belső boltozata lábujjhegyre álláskor íveltté válik, illetve a sarok kifelé dőlése, és a belboka következményes bedőlése lábujjhegyen megszűnik, míg teli talpas terheléskor újra megjelenik.

10 éves kor alatt általában várható, gyermek lábboltozata még fejlődik, ezért ebben az életkorban a legtöbben lábtornát, esetleg lúdtalpbetétes kezelést ajánlanak.

10 éves kor felett ugyanakkor sajnos már nem várható a lábboltozatok spontán javulása. Panaszmentes esetekben ez annyira nem is probléma, hiszen a felnőttek bizonyos százalékának úgynevezett tünetmentes flexibilis lúdtalpa van, normális talpi nyomáseloszlással. Ez az állapot nem tekinthető feltétlenül kórosnak és nem igényel különösebb beavatkozást. Igazi lúdtalpasságról akkor beszélhetünk, ha a gyermeknek tényleges panaszai, fájdalma van a láb belső boltozatán, és terhelhetősége kifejezetten csökkent.

A 10 éves kor után is fennálló, fájdalmakat okozó flexibilis lúdtalp általában már nem válik tünetmentessé, és felnőttkorra sokszor állandó fájdalmak forrásává válik.

A különböző betététek és ortopéd cipők többnyire tüneti kezelést szolgálnak, sokszor egész életen át szükségesség válnak.

A lúdtalpasság kezelésére igen sok műtéti módszer létezik. A különböző műtéti módszerek közös célja, hogy a láb süllyedt, és fájdalmas belső boltozatának íveltségét helyreállítsuk, és a láb terhelésének eredeti nyomáseloszlását próbáljuk biztosítani. Idősebb korban sajnos ezek a műtétek nem mindig hozzák meg a tökéletes eredményt, részben azért mert a láb csontjainak mobilitása már jelentősen csökkent, és sokszor a láb több kisízületének elmerevítését is el kell végezni.

Az elmúlt években vált elterjedté a gyermekkori flexibilis lúdtalpasság kezelésének egy új műtéti irányzata. (úgynevezett calcaneus stop műtét vagy artrhroereisis) A műtét elméleti hátterét az adja, hogy az ugrócsont és sarokcsont között található egy idegvégződésekben gazdag csontcsatorna, melynek ingerlése során a láb reflexesen korrigálja saját, hibás tartását.

A műtét során egy speciálisan erre a célra kiképzett csavart vezetünk a sarokcsonton át a sarokcsont és az ugrócsont között található idegvégződésekben gazdag csontcsatornába. A csavar lekerekített sima vége olyan ingert jelent a lábnak, mely a kóros lábtartást megszűnteti.

Számos különféle orvosi csavar létezik, mellyel a fenti műtét elvégezhető, elvileg a hagyományos, baleseti és ortopéd sebészetben használatos csontműtéteknél bevált műszerekkel is elvégezhető a beavatkozás. Ugyanakkor célszerűbb és kevesebb szövődménnyel jár az erre a célra kifejlesztett speciális lúdtalpcsavarok használata. A Péterfy Kórház Baleseti Központ Gyermektraumatológiai Osztályán az utóbbi időben lehetőség nyílt ilyen speciális csavarok használatára, melyek a fenti műtét elvégzéséhez kifejezetten optimálisak.

A műtét kifejezett előnye, hogy nagyon kis behatolásból elvégezhető (akár 1-2 cm-es metszésből), és nem jelent kifejezettebb megterhelést a gyermek számára. Már a műtét másnapján ráállítjuk a gyermeket az operált végtagjára, és gyógytornász segítségével mobilizáljuk. Optimális esetben a gyermek 2-3 hét alatt megszokja az új helyzetet, és a láb korábbi lapos boltozata és befelé dőlő bokatartás megszűni, ezzel együtt a gyermek fájdalmai is. A műtétet általában pár hetes időkülönbséggel célszerű a két lábon elvégezni. A behelyezett csavar panaszokat általában nem okoz, 1-2 évvel később eltávolítható,(ennyi idő kell, hogy az új lábtartás állandósuljon) de teljes tünetmentesség esetén nem is feltétlenül szükséges az eltávolításuk. Optimális esetben a sikeres műtét teljes és tartós panaszmentességet biztosít.

A műtét hátránya, hogy csak bizonyos életkorban végezhető el sikeresen. Ez általában a 10 és 13 éves korosztály. Csak azoknál a gyerekeknél ajánlott, akiknek kifejezett panaszos, fájdalmas, és flexibilis lúdtalpuk van. Fájdalmatlan, alaki láb deformitást az esztétikum kedvéért nem szabad korrigálni!

A műtét altatásban történik, általában maximum 10- 20 percet vesz igénybe. A műtét előtt ambuláns kivizsgálás történik, mely egy délelőttöt vesz igénybe. Az ambuláns kivizsgáláshoz egyeztetett időpontban reggel 8 órakor kell jelentkezni a Péterfy Kórház Baleseti Központjának Gyermketraumatológiai Osztályán.

A műtét után a kórházi tartózkodás problémamentes esetben két-három napot vesz igénybe. Mind a műtét, mind az erre a célra alkalmazott speciális csavar a Társadalombiztosítás  illetve  a Kórház által finanszírozott, fizetni nem kell érte.