vererek s visszerek

Trombózis, érszűkület, aneurizma

Az érbetegségek gyakoriságuk mellett súlyosságuk, életminőséget rontó és életet veszélyeztető tulajdonságaik miatt igényelnek fokozott figyelmet betegtől és orvostól egyaránt. Az érszűkület, érelmeszesedés a verőerek súlyos elváltozása az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb. Ez a betegség a szervezet különböző helyein támad, ezért tünetei eltérőek. Leggyakrabban a szívet ellátó koszorúereknél jelentkezik, melynek súlyos végeredménye lehet az infarktus. Szinte ugyanilyen gyakran veszélyezteti a nyaki verőereket és a láb ereit. Az agyat ellátó fő nyaki verőér beszűkülése és a szűk szakaszról vérrög elsodródása agyérgörcsöt, gutaütést eredményezhet. A lábakhoz vezető erek szűkülete, elzáródása, járástávolság-csökkenést, súlyos esetben a végtag kisebesedését, elfertőződését okozhatja. A súlyos esetek gyógyítása során esetenként elkerülhetetlen a testrész amputálása.
A verőér-betegségek részben öröklött, genetikai okokkal magyarázhatóak, melyekről nem tehetünk. A rizikótényezők lehetőség szerinti csökkentése azonban mindannyiunk feladata. Közismert, hogy a dohányzás jelentősen növeli, a koleszterinszegény étrend, a rendszeres mozgás, az optimális testsúly megtartása pedig egyéb hatásaik mellett csökkenti az érbetegségek előfordulásának valószínűségét. A nyugat-európai országokban néhány évtizede bevezetett szigorú dohányzás tilalom, életmódváltást elősegítő kampányok hatására drámaian csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozás volumene, ezzel párhuzamosan években mérhetően megnőtt a jó minőségű élettartam. Magyarország sajnos ennek az útnak még csak a kezdetén tart.

Az artéria másik gyakori betegsége az ütőértágulat (aneurizma), melynek oka az érfal kötőszöveteinek meggyengülése. Leggyakrabban az artériák elágazásainál jelentkezik. A meggyengült érfal az ér megvastagodását, zsákszerű kitüremkedését, előrehaladott állapotban kiszakadását és ezzel belső vérzést eredményez. Az aneurizma akár évekig tünetmentes lehet, miközben a megvastagodott ér nyomást ún. góctüneteket okozva gyakorol a környezetére.

Az agyi aneurizma tünetei közül kiemelhető a hirtelen, heves fejfájás, melyet az meggyengült és megvastagodott érfal repedése és a vérzés megindulása okoz. Ezzel párhuzamosan jelentkezik a vérrel nem ellátott terület oxigénhiánya és egyes agyi funkciók romlása. Emellett a kiáramló vér plusz nyomást és áramlási gátat jelenthet az agyfolyadéknak (agyödéma). Ez gyakran beteg életveszélyes állapotát okozza érzékelési zavarokkal, egyes területek bénulásával párhuzamosan.

Az aneurizma súlyosabb repedése előtt már napokkal erős fejfájás jelezheti a vérzés elindulását. a páciens a fejfájás mellett tarkó merevséget, émelygést érezhet. Ez a tünetegyüttes azonban másra is utalhat, az aneurizma legtöbbször csak akkor derül ki, ha már kialakult a vérzés.

Visszér

A visszérbetegség a felnőtt lakosság csaknem kétharmadát érinti. Szerencsére ez legtöbbször lényegesen jobb indulatú, mint a verőérbetegségek. Elhanyagolása mégis súlyos végeredményhez vezethet pl. mélyvénás trombózis, lábszárfekély, tüdőembólia. Az alsó végtagokon láthatóvá váló tágult bőr alatti kékes erek a felületes visszérrendszer kóros mértékű kitágulásának jelei. Ennek egyik jellemző oka – amire a betegnek is van ráhatása – a hosszan tartó passzív állás, ülés következtében létrejövő pangás. A visszerek fala a verőereknél vékonyabb, kevesebb izmot tartalmaz, így hajlamosabb kitágulásra. A visszerekben található egyenirányító billentyűk esetleges tágulása is rontja a keringést, mely legtöbbször a lábak fokozódó duzzanatához, feszüléséhez, előrehaladott állapotban fekély megjelenéséhez vezethet.